Németh Edina papírinstalláció- tervező munkásságával 2014 tavasza óta számos helyen találkozhattunk már. Az Edinas paper ötlete egy flow élményből táplálkozott, egy gerilla kampánnyal indult és mára igazi önkifejezési eszközt jelent sok márka számára. A papírinstallációkat megálmodó csapat kreativitása nem ismer határokat. Kezdetekről, fejlődésről, inspirációról és tervekről kérdeztük Edinát a YESS TALKS legújabb részében.

–

Gyerekkorod óta érdekelt a papírművészet? Olyan kislánynak képzellek, akinek a kedvenc órája a technika óra volt és mindig is fontos volt számára, hogy kiélhesse a kreativitását. 

Egyértelműen mindig is imádtam, azonban más dolgok is érdekeltek, így a kreatív vonal háttérbe szorult az iskolás éveim elején és csak a gimnáziumi éveim végén került újra előtérbe. Akkor valaki megkérdezte, hogy mit tervezek, hová megyek majd továbbtanulni és én zsigerből rávágtam, hogy belsőépítész leszek. Mai napig emlékszem az érzésre, amikor ezt válaszoltam.

Ezután kezdtem előkészítőre járni. Óriási hátrányban voltam azokkal szemben, akik egész életükben ezt csinálták, erre készültek, úgyhogy volt mit behozni.
Az elsőként megjelölt egyetemre végül nem vettek fel, amit így utólag nem bánok, de akkor nagyon rosszul éltem meg. Három nap lesötétített ház és letargia.
Mindeközben beadtam ugyanazt a portfóliót Hollandiában is, de az különösebben nem volt átgondolva, hogy miért oda, csak az egyik ismerősöm oda járt és gondoltam beadom én is.
Aztán a jelentkezés után egy hétre jött a levél, hogy felvettek. Újabb sokk. Döntés előtt álltam, hogy kimegyek Hollandiába, beiratkozom itthon egy másik egyetemre vagy jövőre újra megpróbálom újra az Ipart.
Végül kimentem Hollandiába és elkezdtem az első évet, ami szintén drámai volt, ugyanis ők a nemzetközi oktatás alatt azt értették, hogy nemzetközi kapcsolataik vannak. Velem még angolul leveleztek, de maga az oktatás már hollandul folyt.

Az volt a szerencsém, hogy teljesen más az oktatási rendszer ott, mint Magyarországon. Itt mindenféle tudással kell már megérkezni ahhoz, hogy felvegyenek az egyetemre, míg ott az első évet arra áldozzák, hogy ezeket a tudásokat elsajátítsd. Ebből fakadóan volt egy kicsi szakmai előnyöm és így tudtam végigcsinálni az első évet, ami nem volt kihívásoktól mentes.
Hamar rájöttem, hogy ez így aranyos, de nem fogok tudni statikát tanulni hollandul, nem fogok tudni az itthoni előkészítőből a következő három évben is táplálkozni. Úgyhogy átjelentkeztem egy másik egyetemre Amszterdamba, a Gerrit Rietveld Academyre, ahol már tényleg angolul folyt a tanítás.
Az egyetem szabadelvűsége miatt nagyon nehéz volt itt érvényesülni, igazi kreatív gondolkodónak tanítottak minket, nagyon kevés korlátozással, ami egyébként egy meglehetősen fájdalmas folyamat.

Mindazonáltal hiszek benne, hogy részben azért tudom ma azt csinálni, amit a legjobban szeretek, mert ebben az oktatásban, és személyes önismereti folyamatban volt részem.

Az egyetem után hazajöttél és marketing területen helyezkedtél el.

Igen, igen. Akkor volt itthon válság és azért nem is tudtam a szakmámban elhelyezkedni. Úgy jöttem haza, hogy volt már állásom egy belsőépítész cégnél, de végül visszamondták, hiszen az akkori gazdasági helyzetben nem tudták fenntartani a helyemet. Így kerültem a marketinges vonalra, ami szintén egy belsőépítészeti projekt kapcsán került tulajdonképpen szóba.
Szuper élmény volt, mert elég erős a menedzsment oldalam, mint kiderült. Nagyon sokat tudtam tanulni, négy évig voltam ugyanannál a cégnél és nagyon jó projekteken dolgoztunk. A timingon át a költségvetésig és az ügyfél kommunikációig mindent itt sajátítottam el.

Mikor és hogyan jött az első gondolat, hogy valami kreatívabb, teljesen más, papírral kapcsolatos tevékenységet szeretnél elkezdeni?

Elkezdtem gondolkodni, hogy hol és mikor volt utoljára igazi flow élményem. Rájöttem, hogy utoljára a diplomamunkámnál éreztem ezt, hogy ez a fajta kézzel való teremtés, alkotás az ami engem igazán érdekel. Akkor léptem egy nagyot és úgy döntöttem, hogy amit akkor csináltam azt abbahagyom és elkezdtem keresni valamit, ami hozza azt az érzést, amire vágytam. Így jött vissza a papír.

Amikor elkezdted gondoltál arra, hogy a papírból majd event design elemek és meghívók jöhetnek létre?

A reklámos, marketinges háttér miatt arról volt képem, hogy mi a kínálat a rendezvény piacon, de akkor még nagyonkonkrét stratégia nem volt a fejemben. Először inkább visszafordultam a papírhoz és megfogalmazódott bennem, hogy ebben nagyon sok lehetőség van. Külföldön már ekkor is voltak erre példák, nyilván nézelődtem és láttam azt, hogy varázslatokat lehetne csinálni, nagyon széles a skála, hogy mit lehet megvalósítani papírból. Aztán jött egy ötlet, hogy csináljunk egy gerilla kampányt a Deák térre. Beindult a láncreakció és ott megszületett az Edinas paper. Elkezdtek rólunk cikkezni, kellett egy név, egy logó, egy Facebook oldal. Magától formálódott az egész organikusan, és utána megérkezett az első hivatalos megrendelés is.
A pillangók és a virágok is óriási darabszámban készültek. Volt segítséged a legelején vagy teljesen egyedül készítetted őket?

Részben igen, részben nem. A teljes folyamatot egyedül csináltam, az ügyfél-kommunikáció, a formák kivágása, a social media. Ott még nem voltak bejáratott alvállalkozóink, tehát az elején mindent kézzel és egyedül csináltam. De a pillangóknál a nagyon nagy darabszám miatt a barátok is besegítettek, ugyanis 15 ezer darab pillangóról volt szó.

Szeretsz erre a kezdeti időszakra visszagondolni? 

Persze, nagyon nosztalgikus az egész. Az első két évben maga a műhely a családi házunk pincéjében volt kialakítva. Már az elején nagy lehetőségeink voltak, konkrétan 2014 márciusában indultunk, 2015 februárban, tehát alig egy évvel később már az operabálra készítettünk installációt. Ami szintén egy nagyon pici helyen készült és több ezer darab geometrikus elemből állt.
Az első babád születésekor a márkát tudatosan három részre osztottad. 

Igen, akkor szerettem volna elválasztani azt, hogy kinek kommunikálok és alapvetően megszületett három almárka: az első a céges irányú installációk, exkluzívabb meghívók, a második az esküvőkre vonatkozott, a harmadik pedig egy „do it yourself”-es lapra-szerelt dekorációs webshop, workshop.

Ez három évig így ment és pont idén januárban döntöttünk úgy, hogy az utolsó két almárkát elengedjük, mert egész egyszerűen úgy érezzük, hogy a szívünk-lelkünk a céges installációkban van. Úgy érzem, hogy oda kell fókuszálnunk a kreatív energiáinkat.

Akkor csak céges rendezvényeken lehet majd veletek találkozni?

Igen, azaz igazság, hogy nagyon szerettük a másik két vonalat is, sok lehetőség volt benne, de legalább még két cég kéne, ahhoz hogy azt rendesen lehessen csinálni. Én abban hiszek, hogyha csinál az ember valamit, akkor azt teljes erőbedobással lehet erre pedig sajnos már nem maradt idő és energia a másik két almárka esetében.
Mennyire kapsz szabad kezet az alkotás során a megrendelőktől?

Azt gondolom, hogy az elmúlt hat évben sikerült annyi referenciát letennünk az asztalra, hogy tényleg látják, hogy nagyon egyedi látásmóddal tudjuk megközelíteni a dolgokat. Óriási szerencsénk, hogy elég sok teret kapunk az ügyfeleinktől. Illetve, aki megkeres minket, az a mi kreatív energiánkra vágyik. Nagyon ritkán van olyan, hogy megmondják pontosan, hogy mit szeretnének, de azért gyakran abba is sikerül belevinni a saját látásmódunkat, kreatív javaslatokkal.

Hagynak nektek időt a megrendelők kibontakozni a tervezések alatt?

Egyáltalán nem. Ez a nagyon nehéz benne, rengeteg ötletünk meg lehetőség lenne, de általában nyilván a költségvetés és az időfaktor korlátoz bennünket. Ez a kihívása ennek a szakmának, hogy ezen keretekben kell megvalósítani a dolgokat. De remélem, hogy mivel egyre többet tudunk megcsillantani abból, hogy mit tudunk csinálni, úgy a feladatok is ehhez mérten fognak érkezni.

Hogyan zajlik a tervezési folyamat?

Alapvetően érkezik egy árajánlatkérés az ügyfél részéről, a mi részünkről elkezdődik egy koncepció alkotás, ami nyilván egy költségvetési keretet és timingot is figyelembe vesz. Utána kitaláljuk, hogy hogyan is fogjuk ezt az egészet létrehozni. Alapanyagok, nyomdatechnikai, gyártási szempontok, hány munkaóra, milyen sorrend, rengeteg apró alapanyag… Külön varázslat kitalálni a csomagolást minden alkalommal, mert ugye mindig egyedi formájúak a dolgok, sokszor külön két napot rá kell szánni, hogy megfelelően tárolhatóak legyenek az elemek.

Hiszen nincs két ugyanolyan.

Minden egyedi tervezésű, így nincs két ugyanolyan. A tervezési folyamat alatt mindig kiemelt szempont, hogy újra használhatók legyenek a dolgok. Tehát nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy modulárisan újra össze tudjuk őket állítani.
Honnan inspirálódsz?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Alapvetően mindig az történik, hogy csinálunk valamit és már abban a pillanatban van másik tíz ötletem, amit abból tovább lehetne vinni, de akkor arra nincs lehetőség. Van egy saját állandó ötlettár a fejünkben, ami mindig jelen van a projektekből fakadóan.
Az inspiráció pedig teljesen változó. Nagyon sok minden a természetből jön, illetve a nyomdatechnikai eljárások vagy új technikai megoldások, alapanyagok is tudnak inspirálni. Tényleg úgy érzem, hogy végeláthatatlan lehetőségek vannak még a papírban, még ennyi idő után is.

Melyik volt az eddigi kedvenc projekted és miért?

Erre azért nagyon nehéz válaszolni, mert nálunk minden projekt teljesen más. Az Opera örök favorit lesz, óriási kihívás volt, mindenképp egy mérföldkőnek számít. Volt egy frankfurti projekt, ahová 60 négyzetméternyi virágfalat vittünk, ez egy logisztikai kihívás volt. A tavalyi Libri kirakatot is imádtam. Az egy fantasztikus mesevilág volt, amit csinálhattunk. Nagyon szerettem belemerülni a tervezésébe. Aktuális kedvencem talán az Omorovicza kirakat, főleg, mert itt most egy hosszútávú megállapodást kötöttünk az Ügyféllel és ennek következtében úgy találtuk ki a kirakatot, hogy az alapja fix és minden évszakban kicserélünk pár elemet rajta, amik természetesen az évszakkal lesznek hangulatban. Így igazán fenntartható megoldás, de mégis az újdonság erejével is hat.
Nőként és vállalkozóként engem nagyon érdekel, hogy az első babád megszületése után hogyan tudtad menedzselni a cég ügyeit?

Igazából sosem hagytam abba a munkát. Ha ennyire benne vagy érzelmileg, akkor el sem lehet engedni, hiszen valamilyen szinten a vállalkozásod is a gyermeked. Az alapszemélyiségemhez hozzá tartozik az alkotás, hosszú időre abba sem tudnám hagyni. Kihívásokkal teli időszak volt. Nagyon rugalmasnak kellett lenni. Sokat dolgoztam otthonról, telefonok a séta után, altatás után. Amikor nagyobb lett, akkor pedig többször hoztam be az irodába, nyilván 2-3 órákról beszélünk. Meg persze nagyon sok segítséget kaptam a nagyszülőktől, akik itt laknak a kerületben.

Mi a következő ötéves terved? 

Most bővült a csapat. Itt van Gergő, aki a kreatív vízió megvalósításáért felel, a gyártásvezetőnk, Peti és lett egy event menedzserünk, Virág. Ők a fix embereink. Lesz most fél-egy év, amíg kicsit háttérben leszek a baba miatt. Az alapvető terv az az, hogy tartsuk ugyanazt a fajta biztos növekedést ugyanabba az irányba, amibe eddig tartottunk. Tudjunk nagyon kreatív projekteket vállalni és megcsinálni. Én nagyon szeretnék külföld felé nyitni, már több ilyen irányú dolog is elkezdődött. Záros határidőn belül szerintem be kell következnie, hogy kinyíljon ez a lehetőség és onnantól fogva reméljük hozza az újabb lehetőségeket. Ezek nyilván új kihívásokat állítanak elénk, a külföldi logisztika egy új dolog lenne nekünk.
Illetve egyre inkább szeretnék a fenntarthatóság irányában opciókat javasolni az ügyfeleinknek és olyan alternatívát nyújtani nekik, ami egy környezettudatosabb rendezvény dekorációt, installációt jelent. Ez mindenképpen kiemelt szerepben lesz a jövőben. Legyen lehetőségünk arra, hogy úgy találják ki a dolgokat, hogy azt utána újra tudjuk használni. Akár mint az Omorovicza esetében is egy folyamatos partneri viszony keretében, kicsit feldobni vagy újragondolni a meglévő installációt.
Azonban most nem lehet szó nélkül hagyni az aktuális helyzetet, amiben a rendezvények határozatlan ideig ellehetetlenedtek. Meggyőződésünk, hogy ezekben a nehéz időkben is történik valami pozitív, és mi igyekszünk ezekre fókuszálni. Ügynökségeknél eltöltött éveim, és marketing tapasztalatomazt súgja, hogy az Ügyfeleinkgőzerővel dolgoznak azon, hogy alternatívát javasoljanaka márkáknak lemondott rendezvényeik, promócióik helyett, hogy mégis elérjék a célközönségüket, hogy kapcsolatba tudjanak lépni a vásárlóikkal.

Természetes folyamat, hogy a kommunikáció nagy része eltolódik a digitális irányba, és ennek megfelelően a social media még az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap majd. Abban fogunk tehát Ügyfeleinknek segíteni, hogy az
általuk képviselt márkák kitűnjenek a zajban, és maradandó értéket tudjanak nyújtani a célközönségnek. Hiszünk abban, hogy ennek fényében azonban az offline kapcsolattartás is felértékelődik majd a végfelhasználók szemében, így kiemelt szerepet kaphatnak az exkluzív csomagok, küldemények is.

Edinas paper installation – www.edinaspaper.hu